Gnuplot howto oldal - pstex és pslatex terminálok

E szakaszban két terminált ismerhetünk meg, a pstex és pslatex-et. Hasznuk a TeX ill. LaTeX formázott cimkékben, és a flexiblis beillesztési és nyomtatás utáni gányolási lehetőségeiben rejlik.

Szintaxis

 A pstex és pslatex módok meghívása úgy megy, mint a többi terminál esetében: 
set terminal pslatex {color} {dashed} {rotate} {auxfile} {font_size}
Plain Tex formázott ábrához pslatex helyett 'pstex'-et írjunk. Az opciók jelentését lásd lejjebb.

Ha most nagy naívan ki akarunk küldeni egy plot-ot: pl. p sin(x), hogy kipróbáljuk, ez lesz az output: 

gnuplot> p sin(x)
Segmentation fault
Mert elfelejtettük a set out paranccsal megadni a kimenő fájlnevet: 
set out 'proba.tex'
Ezt be kell illesztenünk a dokumentumba, tehát a disszertáció.tex filébe írjuk: 
\input proba.tex
Fordítsuk le a disszertáció.tex fájlt, és meglátjuk benne az ábrát. Látjuk: az 
\includegraphics{proba.eps}
sort helyettesítettük az inputált proba.tex-xel, a Latex úgy tördeli, minhta egy kissé széles és magas szót írtunk volna az ábra helyére.

Latex és Tex kódolás

Természetesen a Latex kódolásban megadott cimkejelölések, úgy jelennek meg, amint az elvárható.

Figyelem! A dupla idézőjel a backslash-t escape karakkternek érti, és mire a latex fordítóhoz érne a cimke, már a backslashok le is nyelődtek. Ezért használjunk szimpla idézőjelet a Tex-kódolt cimkékhez!

Opciók

Még egyszer, ilyen opciók lehetnek: 
set terminal pslatex {color} {dashed} {rotate} {auxfile} {font_size}
A 'color' lehet 'color' vagy 'monochrome' (persze itt is rövidíthetünk, pl. mono), hogy színes legyen-e. Ha 'dashed'-et odaírjuk, akkor a vonaltípusok a szaggatottságukban (is) különböznek egymástól. (Összefér a színezés és a szaggatás.)

A 'rotate' lehet 'rotate' vagy 'norotate', azt adja meg, hogy az y tengely cimkéje vízsszintesen vagy függőlegesen álljon. A rotate esetében balra fordított fejjel lehet a cimkét jól olvasni.
Figyelem, csak a végső PostScript dokumentumban lehet majd elforgatva látni a cimkét, xdvi nem mutatja. (Linuxos TeTeX rendszer esetén legalábbis.)

Az 'auxfile' opciót szó szerint kell beírni, és nem egy önkényes filenevet odaírni. Ha megadjuk, akkor nem csak pl. proba.tex néven jön létre texfájl, hanem megjelenikk egy proba.ps is. A proba.tex ilyenkor csak a cimkézést tartalmazza, melyet fontos, hogy a latex interpereter bogozzon ki, az adatok (görbék pontjai) a proba.ps filébe kerülnek, melyet a proba.tex meghív. Tehát használata azonos az 'auxfile' nélküli esettel, de két fájlt kell a Latex dokumentumunk forráskódjához mellékelni. Mire jó ez? Ha sok nagy ábrát illesztünk be, a dvips nagyon megizzadna vele. 'auxfile' opcióval pedig csak beledumpolja a postscript dokumentumba az adatokat ahogy vannak.

A font_size értelemszerűen, 16 és 24 között szokott lenni jól kinéző ábráknál.

egy szám, hogy mekkora a betűméret. Természetesen ki lehet hagyni opciókat, felcserélni azonban nem!

Egyéb beállítások

Az ábra méretének módosítását pl. gnuplotból végezhetjük el a 'set size' paranccsal. (Vigyázat a set size nem skálázza a betűtípusokat, azokat kézzel kell utána méretezni!)

Gányolás a pslatex fájlban

 Hamár elkészült a pslatex kimeneti fájl (pl. proba.tex), még mindig módosíthatunk, ha megnyitjuk szerkesztőben. A fájl eleje postscript makrók halmaza, majd jönnek az adatok, azt is át lehet írni. A fájl végén a címkék láthatók: 
\put(2737,1537){\makebox(0,0)[r]{sin(x)}}%
A sin(x) helyére egyszerűen bármi Latex ravaszságot betehetünk, és persze módosíthatjuk a cimke helyét is. 
Borsányi Szabolcs

  fizikus